Közelstávol, észak-indiai útinapló


Két „nagyon tiszta” fehér nő Indiában. Sok szó esik az útikönyvben a tisztaságról, mind hétköznapi, mind spiri-tuális értelemben. A szerző nem csoportos utazáson, és nem is a turizmus hátizsákos válfajával járta be Indiát. Úgy indult el, hogy egy keleti, férfidomináns társa-dalomban messziről jött nőként a saját elképzelése szerint térképezi fel a világ második legnépesebb és az egyik legszínesebb országát. Nem az útikönyvsorozatok mindent kipipáló tudatos-ságával, hanem a világra, más kultúrákra kíváncsi európai és főként szabad szemmel. Ez adja a kötet érdekességét és intimitását. A turisztikai látnivalók, Delhi, Dárdzsi-ling vagy épp a Himalája; csodás, furcsa és kelle-metlenebb élmények mellett a szerzőnek nap mint nap rá kell döbbennie, hogy egy belső, szellemi utazást is átél. Megkérdőjeleződnek és átértéke-lődnek a fogyasztói társadalom szabályai és elvei. Az „út” mélyebb értelmet nyer.

Lehotka Gábor


 

Hogy miért utazik az ember Indiába?

Van, aki az egzotikumot keresi, van, aki nosztalgikusan vágyódik a ’60-as évek Indiája után, amikor tömegével lepték el az országot a hippik, divat lett jógázni, meditálni és gurukhoz járni. Van, aki a kalandot látja benne, valakit a szélsőségek, az ellentmondások országa érdekel, és akad olyan is, aki megundorodott a nyugati világtól, esetleg lelki megnyugvást remél.

Tény, hogy sokunkat vonz ez az ország különféle okokból. Engem is vonzott. Tudtam, hogy egyszer útra kelek. Tudtam, hogy látnom kell nekem is, hogy véleményt formálhassak róla, akár negatív, akár pozitív lesz az eredmény.

India után sokáig hallgattam. Három éven át érlelődtek bennem az élmények, a benyomások, amíg leszűrődött az esszenciájuk. Kellő távlatból kikristályosodtak a tapasztalások. Ebből született a könyvem, az észak-indiai útinaplóm. Most már olvashatjátok.


 

Regisztráció / Bejelentkezés

Nyelv váltása